Dozmat község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Szombathelyi kistérség
Lakosság: 179 fő
Terület: 8.54 km²
Népsűrűség: 20,96 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

A falu Szombathelytől 8 km-re nyugatra az Arany-patak jobb partján emelkedő dombon települt. Határos települések: Narda, Felsőcsatár, Torony, Bucsu.

Nevének eredete

Neve a délszláv drozg (= rigó), mások szerint a szláv druzba (= barátság) szóból alkotott személynévből ered.

Története

1238-ban Druzmoth néven említik először. Határában újkőkori település nyomait találták meg. Bulcsú horka kíséretének faluja, temploma Szent György tiszteletére épült a 12. században. A 13. században várbirtok volt. 1269-ben villa Duruzmot, 1281-ben Duruzomat, 1291-ben Durzumot, 1333-ban Dorzmat, 1355-ben Torndurzmata, 1358-ban Dorozmath, 1416-ban Eghazasdorozmath, 1430-ban Kysdorozmath, 1466-ban Dorsmath, 1472-ben Drozmath alakban szerepel a különböző forrásokban. [1] Itt jegyezték fel a legrégibb regőséneket, amely a 20. századig fennmaradt. A falu temploma a 14. században a térség egyházi központja volt, erre utal az 1416-ból származó Egyházasdozmath név is. Az 1674-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a templom rossz állapotban volt, tornya közel a leomláshoz. Szent Ottó napján a környező falvak lakossága énekelve, zászlókkal vonult Dozmatra. 1690-ben a templom leégett, tornya összedőlt, az újjáépítés 1697-ben már tartott.

Vályi András szerint "DOSMAT. vagy Dozmat, Grossmukken. Elegyes magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Niczky Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Szombathelytöl egy mértföldnyire, határja közép termékenységű, tulajdonságai hasonlók Alsó Őrhöz, második Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Dozmat, (Grosz-Mucken), magyar falu, Vas vgyében, ut. p. Szombathelyhez 1 óra, 320 kath. lak., paroch. templommal, kastélylyal. Róna határa igen termékeny; rétjei kövérek. Birja 1/2 Ernuszt József, 1/2 Sály és Szluha családok." [3]

Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában "Dozmat, 50 házból és 307 lakosból álló magyar község, melynek lakosai r. kath. és ág. ev. vallásúak. Postája és távírója Torony. Plébániája 1600-ban már virágzott. Földesurai a gróf Nitzky – és a Szluha -család voltak." [4]

1910-ben 339 magyar lakosa volt.

Nevezetességei

Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 12. században épült, 1707-ben barokk stílusban építették át. A templom legértékesebb tárgya a 14. századból származó Mária a gyermekkel szobor. Oltárképét Dorfmeister István festette.
Innen származik a legrégibb magyar regősének.
A dozmati kódex a 14. századból származik, Aegidius Romanus "De reginime principum" című jogtudományi művének az egyetlen Magyarországon talált példánya. 1972-ben egy parasztház padlásán találták.

Dokumentumfilmek Dozmatról

Regősének I. 1975. MTV. 37 perc

Rendezte: Székely Orsolya Közreműködött: Nagy László, Palkó István

Mesés Dozmat 2006. 27 perc

Rendezte: Horváth Zoltán Operatőr: Büki Boglárka és Horváth Zoltán Közreműködött: Rozmán János

Következő községek

További községek